Kölcsönös elismerés elve

 

Általános információk

 

Az Európai Unió belső piacán az áruk szabad mozgását biztosító egyik eszköz az Európai Közösségek Bíróságának ítélkezési gyakorlatában kimunkált kölcsönös elismerés elve. A kölcsönös elismerés azokra a termékekre vonatkozik, amelyek nem tartoznak a közösségi szintű harmonizációt megvalósító uniós jogi aktusok hatálya alá, illetve a termékek olyan vonatkozásaira, amelyek e uniós jogi aktusok hatályán kívül esnek. Ugyanakkor e termékekre is vonatkoznak az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek (EUMSZ) az áruk belső piacon való szabad mozgását biztosító rendelkezései. A kölcsönös elismerés elvének az értelmében – egyes közérdekek kivételével – egy tagállam nem korlátozhatja a valamely másik tagállamban jogszerűen előállított és/vagy forgalomba hozott termék bekerülését a saját piacára arra hivatkozással, hogy a termék nem felel meg a saját műszaki-technikai előírásainak.

A kölcsönös elismerés elve alkalmazása elősegítésére a tagállamok termékinformációs kapcsolattartó pontokat (egy tagállam akár több pontot is) működtetnek az egyes nemzeti műszaki szabályoknak a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott termékekre történő alkalmazására vonatkozó eljárások megállapításáról és a 3052/95/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 764/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, illetve 2020. április 19-től az ezt felváltó, a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott áruk kölcsönös elismeréséről és a 764/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/515 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) alapján. A termékinformációs kapcsolattartó pontok melyek célja, hogy ingyenes tájékoztatást nyújtsanak a gazdasági szereplők részére az adott termékre vonatkozó nemzeti szabályokról és a kölcsönös elismerés elvének alkalmazásáról.

Magyarországon egyetlen termékinformációs kapcsolattartó pontként Budapest Főváros Kormányhivatala által működtetett pont szolgál, mely egyben – szintén egyetlen pontként – az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti építésitermék-információs kapcsolattartó pont is.

A Magyar Termékinformációs Pont a nem harmonizált területek tekintetében tartalmazza az érintett termékköröket és hatóságokat, valamint a termékek adatbázisát, amely több szempont szerint kereshető. Ha nem tudja a termék pontos nevét, vagy vámtarifa számát, akkor online adatbázisok segítségével megtalálhatja a keresett termékkört (ld. pl. a TARIC lekérdezés vagy a TARIC_HU oldalt).

A termékekre vonatkozó speciális kérdések űrlapon keresztül és telefonon is feltehetők.

Honlapunkon megtalálja más európai uniós tagországok termékinformációs kapcsolattartó pontjainak elérhetőségeit.

 

 

 

Tájékoztatás az áruk vizsgálatáról

 

Ahhoz, hogy egy áru részesülhessen a kölcsönös elismerés elvéből származó előnyökből, az árunak valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott árunak kell lennie, vagyis:

  • az árunak meg kell felelnie az adott tagállamban alkalmazandó vonatkozó szabályoknak, és
  • azt az adott tagállamban a végfelhasználók rendelkezésére kell bocsátani.

 

Amennyiben a rendeltetési hely szerinti tagállam adott hatósága meg kívánja vizsgálni a Rendelet hatálya alá tartozó árut, hogy megállapítsa, hogy az árut vagy az ilyen típusú árut jogszerűen forgalmazzák-e egy másik tagállamban, és ha igen, akkor az a jogos közérdek, amelyet a rendeltetési hely szerinti tagállam alkalmazandó nemzeti műszaki szabálya védeni hivatott megfelelő védelemben részesül-e az adott áru tulajdonságai tekintetében, akkor a hatóság:

  • felveszi a kapcsolatot az érintett gazdasági szereplővel;
  • tájékoztatja a gazdasági szereplőt a vizsgálatról, megjelölve az adott vizsgálat tárgyát képező árut;
  • meghatározva az alkalmazandó nemzeti műszaki szabályt vagy az előzetes engedélyezési eljárást;
  • tájékoztatja a gazdasági szereplőt, hogy a vizsgálat céljából lehetősége van kölcsönös elismerési nyilatkozat benyújtására.

 

Ha a vizsgálatra nem előzetes engedélyezési eljárás keretében kerül sor, vagy ha a hatóság a vizsgálat hatálya alá tartozó áru forgalmazását ideiglenesen nem felfüggeszti fel, akkor a gazdasági szereplő már akkor forgalmazhatja az árut a rendeltetési hely szerinti tagállamban, amikor a hatóság a vizsgálatot végzi.

Ha a gazdasági szereplő kölcsönös elismerési nyilatkozatot nyújt be a vizsgálat során, akkor a hatóság:

  • köteles a kölcsönös elismerési nyilatkozatot, és az abban foglalt információ ellenőrzéséhez szükséges alátámasztó bizonyítékot annak igazolására elegendőként elfogadni, hogy az árukat jogszerűen forgalmazzák valamely másik tagállamban, és
  • nem kérhet semmilyen más információt vagy dokumentációt egyetlen gazdasági szereplőtől sem annak bizonyítására, hogy az árukat jogszerűen forgalmazzák valamely másik tagállamban.

 Ha a gazdasági szereplő nem nyújt be kölcsönös elismerési nyilatkozatot a vizsgálat során, akkor a hatóság kérheti az érintett gazdasági szereplőktől a vizsgálathoz szükséges, az alábbiakra vonatkozó dokumentációt és információkat:

  • az adott áru vagy árutípus tulajdonságai; és
  • az áru valamely másik tagállamban való jogszerű forgalmazása.

 

A vizsgálat során:

  • a hatóság megkeresheti azon tagállam adott hatóságait vagy termékinformációs kapcsolattartó pontjait, amelyben az adott gazdasági szereplő az áruját állítása szerint jogszerűen forgalmazza, amennyiben az illetékes hatóságnak a gazdasági szereplő által nyújtott bármely információt ellenőriznie kell;
  • a hatóságnak kellő mértékben figyelembe kell venniük a megfelelőségértékelő szervezet által kiadott és a gazdasági szereplő által a vizsgálat részeként benyújtott vizsgálati jelentések vagy tanúsítványok tartalmát.

 

Amennyiben a hatóság a vizsgálat befejezését követően közigazgatási határozatot hoz az általa vizsgált áru tekintetében, akkor e határozatról:

  • haladéktalanul értesítenie kell a gazdasági szereplőt, és
  • 20 munkanapon belül a Bizottságot és a többi tagállamot is.

 

Az említett közigazgatási határozatnak különösen az alábbi információkat kell tartalmaznia:

  • az alapjául szolgáló nemzeti műszaki szabály;
  • a nemzeti műszaki szabály alkalmazását alátámasztó jogos közérdek;
  • a figyelembe vett műszaki vagy tudományos adatok, beleértve adott esetben a nemzeti műszaki szabály hatálybalépése óta a technika állásában bekövetkezett releváns változásokat;
  • a gazdasági szereplő által felhozott, a vizsgálat szempontjából releváns érvek összefoglalása;
  • azt igazoló bizonyíték, hogy a határozat a kitűzött cél eléréséhez megfelelő, és hogy a határozat nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket;
  • a tagállam nemzeti joga alapján rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket a vonatkozó határidőkkel;
  • a SOLVIT igénybevételének és a Rendelet 8. cikke szerinti panaszkezelési eljárás igénybevételének lehetőségét.

A közigazgatási határozat addig nem lép hatályba, amíg azt nem közölték az érintett gazdasági szereplővel.

PatroNet CMS